Persányi Miklós

A Budapesti Nemzeti Állatkert átalakításával Persanyi Miklós a környezetvédelmet támogatja azáltal, hogy az állatokat és élőhelyeiket közérdekű és támogató módon kívánja fenntartani. Megújítja az állatkert szerepét, hiszen számos olyan oktatási programot indít, amelyek a közvélemény tudatosságának növelésére irányulnak a Magyarországot és egész Európát sürgető ökológiai és kulturális kérdésekről.

Persányi Miklós véleménye szerint az állatkertek ígéretes lehetőséget jelenthetnek a környezetvédelmi vagy állatvédelmi célok terjesztésére, mivel évente több ezer látogatót vonzanak. A Budapesti Állatkert igazgatójaként új, interaktív oktatási programokat indított, amelyek növelik az állatkert hatékonyságát, és olyan kiállításokat tartottak, amelyek segítenek a környezetvédelmi kérdések szélesebb körben történő bevezetésében. Ezek a programok különböző előadásokat, show-kat, állatetetési és oktatási projekteket tartalmaznak. Az állatkert a különböző társadalmi csoportokat is eléri, így a civil szektor szerves részévé válhat.

Miklós boldog, mert az állatkert már évek óta fenntartja az állatkertnek megfelelő szerepét. Célja a terület bővítése, és ezzel együtt egyre több új szolgáltatás bevezetése.

Sajnos a közép-európai iparosodás nagy hatással volt a Budapesti Állatkertre is. Az Állatkert rossz állapotban volt, és a hatóságoknak nem volt használható modellje, hogy az állatkertet fenntarthatóvá vagy vonzóvá tegye a nyilvánosság számára. Soha nem is álmodtak arról, hogy az állatkert a környezetvédelem és a kultúra központjává válhat. Ehhez óriási változást kellett elérniük a gondolkodásmódban és a struktúrában is.

Az elmúlt 15 évben a látogatók száma évente 800 ezerről több mint 1 millióra nőtt. A látogatók egyedülálló élményt és tudást kapnak, és még azoknak a társadalmi csoportoknak is rendelkezésére állnak, akik egyébként nem részesülhetnek ilyen jellegű élményben. Az állatkert oktatási és kulturális központtá vált, ahol a látogatók megismerhetik a környezetvédelem egyes elemeit. A rekonstrukciónak köszönhetően több állatházat is felújítottak,mint például az Elefánt Házat és a Pálma Házat. Az újjáépítés során nemcsak az eredeti műemléképület védelme, helyreállítása és gazdagítása volt cél, hanem az állatok életkörülményeinek javítása is.

Miklós számára az a gondolat, hogy egy nap az állatkert igazgatójává válik, nem egy pillanatnyi döntés eredménye volt, hanem fokozatosan alakult ki benne a gondolat. Kezdeményezésének első bizonyítéka egy 1952-es fénykép, amelyen az állatkertben egy póni kocsiban ül. 10 éves korára már rendszeres látogató lett, és elkezdte olvasni Kittenberger könyveit a kelet-afrikai vadászatról. Addigra már valóban álmodott arról, hogy az állatkert igazgatójává válik. Azóta Csukás István idézetéből inspirálta: „Amikor belépek az állatkertbe, megnyílik a világ.”