Léderer Sándor

A K-Monitor keretei között végzett munkájával Sándor célja a társadalom és a közszféra közötti bizalom megteremtése. Az állampolgárok számára eszközöket és tudást kínálva társadalmi problémák alulról szerveződő megközelítésével és megoldásával, valamint a mindenkori kormányzati szervek átláthatóságának és felelősségre vonhatóságának követelésével Sándor azon dolgozik, hogy a Magyarország történelmében és jelenében is jól ismert korrupciót felszámoljuk.

A K-Monitor egyfajta megoldási központként működik, hogy a magyar társadalomban megtalálható bizalmi réseket áthidaljuk. Hogy a kormányzat minden szintjén felvehessük a harcot a korrupcióval, a K-Monitor egyrészt abban támogatja a társadalmat, hogy (1) a korrupciót észre vegyük, valamint hogy (2) olyan intervenciós pontokat találjuk, amik által azt megállíthatjuk. A folyamat elősegítése érdekében a K-Monitor önkéntes hacker-ekkel is együttműködik, hogy a nyilvánosságra hozott közérdekű adatok értelmezhetővé váljanak a lakosság számára.

Azután, hogy egy-egy potenciálisan korrupciós ügy a felszínre kerül, a K-Monitor célja az állampolgárokat és a döntéshozókat mozgósítani a felelősségre vonhatóság okán. A folyamat e részében a K-Monitor új generációs politikai vezetőkkel dolgozik együtt, akik Magyarország vidéki térségeiben, lokális szinten aktívak.

Sándor lehetőséget lát abban, hogy a politikai beszélgetésekben az átlátható és elszámoltatható vezetők értékét kiaknázza, ezzel a politikai pártokat arra ösztönözve, hogy korrupcióellenes törekvéseket előnyben részesítsék. Az átláthatóságot növelő eszközök önkormányzatok rendelkezésére bocsátásával, az átláthatóság bevált gyakorlatainak vezetői körökben való bemutatásával, valamint a helyi önkormányzatok összefogásával, hogy megosszák egymással tapasztalataikat, a K-Monitor csapata új mozgalmat indít a magyar társadalom politikai szférájában.

Mint sok más újonnan alakult demokrácia, Magyarország is közel 30 éve viseli a korrupció következményeit. Az újonnan létrejövő intézmények és a polgárok közötti szakadék egyre nagyobb lett, ahogy a politikai pártok és a kormányok folyamatosan csökkentették a döntéshozói szerepek elszámoltathatóságát. Bár sok kormányzat dolgozott az országban tapasztalható kiskorrupció felszámolásán, a nagyobb problémák továbbra is megmaradtak: a közbeszerzési verseny torzulása, a döntéshozók érdemek helyett lojalitáson alapuló kinevezése, vagy a tisztségviselők családtagjainak jogellenes gazdagodása.

Sándor észrevette, hogy ahogy a polgárok egyre inkább vezetői személyekhez kötődnek, mintsem az általuk képviselt értékekhez, intézményekhez, a populizmus, a nepotizmus és a korrupció egyre gyakrabban bukkan fel a mindennapi életben. Idővel a demokratikus folyamatok gyengülnek, a megbízhatóság pedig csökken a társadalmon belül. Hosszú távon a korrupció lelassítja egy ország gazdasági fejlődését, a közbeszerzések szabálytalanságai pedig csökkentik a rendszer hatékonyságát, elvonásokat okoznak más költségvetési tételeknél. A korrupció költségeinek becsült értéke az EU-ban valahol 120 és 990 milliárd euró közé tehető.

A Transparency International vizsgálatai szerint 2019-ben Magyarország és Románia a második legkorruptabb EU-tagállam volt 2019-ben. A korrupció legnagyobb okát a társadalomba beágyazott kulturális normákban látják, amelyek leértékelték az állampolgárok intézményekkel szembeni 'birtokosi', bizalmi érzését. Bár a rendszerváltás a kommunizmusból a demokráciába 30 éve történt, mivel ez egy felülről lefelé irányuló váltás eredménye, az állampolgároknak még nem volt ideje arra, hogy megértsék vagy átvegyék a demokratikus társadalom szabályait és normáit. A kulturális problémák mellett a magyarországi helyi és központi intézményrendszer széthúzása okozta az önkormányzatok és a központi kormányzat közötti elszámoltathatósági folyamatok megszakadását. A közbeszerzés kiszolgáltatottá vált a politikai vezetők és a helyi cégtulajdonosok közötti személyes kapcsolatoknak.

A világ polarizálódásának fokozódásával Sándor lehetőséget lát arra, hogy minél több állampolgárt vonjon be a korrupció elleni küzdelembe, hiszen a megbízhatóság továbbra is az egyik alapérték, amelyet politikai álláspontjuktól függetlenül valamennyi oldal polgára elismer.

Sándor úgy véli, a legegészségesebb módja minden méretű korrupció leküzdésének, ha a polgárokat eszközökkel és tudással vértezzük fel a korrupció megértéséhez, majd helyi akciócsoportokat szervezünk a döntéshozók felelősségre vonására. Ennek az új normának a társadalomban való kialakítása érdekében a K-Monitor számos érdekelt féllel működik együtt annak érdekében, hogy a rendszer támogatja a polgárokat az átláthatóság felé vezető úton.

A K-Monitor egy háromoldalú megközelítéssel dolgozik. Elsőként a technológia iránt rajongók és a hackerek változást előidézni képes potenciálját szabadítja fel, hogy összefogjanak, közösséget építsenek, és újra gondolják a meglévő informatikai eszközöket, amik a polgárokat szolgálhatják a korrupció elleni küzdelemben. A kezdeti stratégia a rendelkezésre álló, többek között a kormányzati kiadásokról és irányítási struktúrákról szóló nyilvános adatok felhasználására épít. Amennyiben egy adott intézmény nem bocsát rendelkezésre adatokat, a K-Monitor közösség állampolgári jogával élve kérvényezi azokat.

Második pillérként a K-Monitor a döntéshozók bevált gyakorlatait helyezi a középpontba, összehozva a politikusokat és a közalkalmazottakat, a 'társak általi tanulás' (peer-to-peer learning) módszertanára építve. A K-Monitor az átlátható kormányzás alapelveit, amelyek hosszú távon alakítják a szektort, más civil szervezetekkel együttműködve alakítja ki. A csapat feltérképezi az ilyen elveket alkalmazó polgármester-jelölteket is, hogy segítse a polgárokat ezen vezetők azonosításában és értékelésében. Az olyan eszközök, mint a térképek választókra gyakorolt ​​hatásának köszönhetően 2019-ben 400 önkormányzati választáson induló jelölt fogadta el a K-Monitor átláthatósági elveit. A 400-ból 200-at választottak hivatalba, és Magyarország 60 településén dolgoznak. A K-Monitor ingyenes képzéseket és fizetett tanácsadási szolgáltatásokat is kínál ezeknek a helyi vezetőknek, hogy segítsen nekik kiépíteni a legjobb eszközöket helyi irodáik átláthatóságának és elszámoltathatóságának növelésére. Ez a K-Monitor egyik bevételtermelő tevékenysége is, többek között ennek köszönhetően tudják technológiai eszközeiket és adatbázisaikat karbantartani.

A K-Monitor a helyi politikusokra való nomás gyakorláson túl szoros kapcsolatokat épít ki az Európai Unióval és a nemzetközi szféra más érintettjeivel a korrupcióellenes szabályok Magyarország központi kormányzatában való érvényesítése érdekében. Ennek az erőfeszítésnek köszönhetően a jelenlegi magyar kormány 2012-es első ciklusa során beleegyezett abba, hogy a Nyílt Kormányzati Együttműködés részesévé váljon. Ebben az időszakban Magyarország új politikákat és elveket alakított ki és fogadott el az átláthatóság priorizálása érdekében. Az Orbán-rezsim egyre despotikusabbá válásával azonban a kormány a második ciklusban, 2016-ban kilépett az együttműködésből.

Stratégiájának harmadik elemeként a K-Monitor csapata a munkájuk során összegyűjtött adathalmazból és megfigyelésekből szakpolitikai dokumentumokat és tudásanyagot készít az uniós polgárok számára. Ennek a munkának egy érdekes példája egy online teszt (K-teszt), amely által a polgárok megtudhatják, mennyire hajlamosak a kulturális korrupció szereplőivé válni. A K-Monitor fejlesztette ki a redflags.eu oldalt is, egy nyílt forráskódú, algoritmusokon alapuló beszerzési kockázatfigyelő eszköz, amit Közép-Kelet-Európa újságírói, sőt kormányzati tisztviselői is napi rendszerességgel használnak a beszerzések nyomon követésére.

A K-Monitor jövőbeli tervei nagyban múlnak azon, hogy az önkormányzatok tudnak-e társvezetők lenni a transzparenciáért kiálló mozgalomban. A polgármesterek következő generációja már csatlakozott a korrupció elleni harchoz, nemcsak a következő választások megnyerése érdekében, hanem azért is, hogy bebizonyítsák: jobb kormányzást tudnak az ország számára biztosítani, valamint hatékonyabban tudják az állami költségvetést kezelni. Ahogy a transzparencia egyre fontosabbá válik a köz számára, egyre több polgármester csatlakozik a K-Monitor által épített antikorrupciós mozgalomhoz.

Sándor már gyerekként is érzékenyen állt társadalmi igazságtalaságokhoz, észrevette és meg akarta oldani azokat. Első tüntetését az óvodai ebédlőben szervezte, általános iskolai évei alatt pedig azon társai mellett állt ki, akiket csúfoltak, kiközösítettek, majd később egy pártot is létrehozott, hogy a diákokat szervezetten mozgósíthassa közös iskolai ügyek megoldásában. A 80-as évek második felében, a berlini fal leomlása előtt édesapja munkája miatt Sándor több alkalommal járt Németországban, ekkor szembesült először a korrupcióval, amit a játszóterekről már ismert bántalmazói kultúra szervezett, felnőtt verziójaként értelmezett. Az utazások során látott nepotizmus, a határon szolgáló rendőrök megvesztegetése és más igazságtalanságok sarkallták Sándort arra, hogy társadalmi változásokat akarjon és hogy ehhez első lépésként nemzetközi kapcsolatok területen kezdjen el tanulni.

Később Sándor diákszervezetek keretei között tevékenykedett mind középiskolai, mind egyetemi évei alatt. Az egyetem etikai tanácsának hallgatói képviselőjeként is funkcionált, ahol számos jogszabályozás megváltoztatását is elérte, hogy azok az intézmény diákjainak és dolgozóinak szükségleteit valóban tükrözzék.

Sándor az egyetem elvégzése után, a Budapest belvárosában aktuálisan zajló dzsentrifikációs folyamatok által szembesült azzal, hogy a lakosok nem szólalnak fel az őket érő társadalmi egyenlőtlenségek ellen. A K-Monitor szervezetet ezután alapította meg, hogy rendszerszinten harcoljon a problémával.

2018-ban Sándor innovatív munkájáért az Obama Alapítvány ösztöndíjasa lett.